(Nem csak) magyar fantasztikumról a The Portalban

A The Portal leközölte az első magyar sci-fivel és fantasyvel foglalkozó bejegyzést, amely magyarok számára viszonylag kevés újdonságot tartalmaz. Sokkal érdekesebb lehet viszont számunkra a betekintés a dán, a francia, a bolíviai és a svéd fantasztikus irodalomba, és a cikkírók körének bővülésével sok más ország bemutatkozása is a küszöbön áll, érdemes gyakran visszanézni.

Ebben a hónapban az általam írt cikk mellett egyéb személyes vonatkozás is akadt: David Hebblethwaithe publikált egy kritikát az Expanded Horizons novemberi számáról (olvassátok el, különösen ajánlom Zen Cho írását), amelyben a Nyulak című novellám is szerepelt.

Nyulak az Expanded Horizonsban

Az Expanded Horizons egy izgalmas vállalkozás, egy olyan online magazin, amely a kisebbségbe szorult témáknak, szerzőknek és történeteknek nyújt felületet. A fantasztikus irodalomban még mindig a fehér, heteroszexuális és a nyugati kultúra értékeit közvetítő szereplők, illetve szerzők vannak többségben, és könnyen előfordul, hogy egy más hangot megütő írás elvész a többi tengerében, nem kap elég figyelmet. Az Expanded Horizons kizárólag ilyen háttérbe szorult novellákat közöl: nő és színesbőrű, nyugatitól eltérő kultúrákban nevelkedett szerzőktől keres írásokat, amelyek hitelesen és a fantasztikum eszközeire támaszkodva ábrázolják a többségitől eltérő gondolkodást, értékeket vagy kultúrákat.

Az írások ingyen elolvashatók a honlapon, de bárki támogathatja a  magazin működését, ha egyetért a céljaikkal vagy ha egyszerűen csak tetszettek a novellák.

A mostani számban pedig elolvasható angolul a Nyulak című novellám, amely korábban a Rohamban és a Nyulak • Sellők • Viszonyok novelláskötetemben jelent meg. A történet egy leszbikus pár nyaralásáról és közös képzeletbeli gyerekéről szól, szakítás után.

Kintlévőségek

Az elmúlt két hét bővelkedett jó hírekben – igaz, még mindegyik beteljesülésére várni kell kicsit.  Arról már írtam korábban, hogy rendszeresen küldözgetem a novelláimat mindenféle külföldi lapoknak – általában kampányszerűen, egyszerre 3-4 magazinnak írok, aztán várok a válaszra, mivel ugyanaz a novella ugyanazon a nyelven egyszerre csak egy kiadónál lehet elbíráláson. Majd hosszú hónapokig eszembe sem jut az egész, hacsak nem jön valami, ami figyelmeztet, hogy régen vadásztam publikációra.