Posts Tagged ‘cselekmény’

h1

Fantasztikus novellák írói megközelítése

április 29, 2010

„Aki ismer, tudja, hogy nem csupán szerkesztő, de író is vagyok – igaz, sci-fit nem írok –, és 2001 óta tagja vagyok különböző írói műhelyeknek, jelenleg a Delta Műhely írókör adminisztrátora vagyok. 2006-ban a Cohors Scriptoriumban cselekményvezetésről szóló szemesztert tartottam, és három éve vezetek írótáborokat. Tevékenységem azon az elven alapul, hogy az írás tanulható, és ezért tanítható is. Azok az írók, akik egyedül fejlődnek, szintén tanulnak a szerkesztői üzenetekből, a gyakorlásból, hogy mi működik náluk és mi nem. A technikai tudást nem csak próba-szerencse alapon lehet elsajátítani, de célzott gyakorlatokkal és elemzéssel is. Erre természetesen csak annak van szüksége, aki publikálni is akar, naplót, fióknak azt ír és úgy az ember, amit és ahogy akar.

Az ösztönösen alkalmazott írói módszerek sokszor tudatosíthatók, és ez a felismerés azok számára is érdekes lehet, akik a velük született arányérzék folytán öntudatlanul alkalmazzák a technikákat.

A fantasztikus novellák írása nem speciális eset abban az értelemben, hogy itt is egy történet elmesélése a cél, és a karakterekkel, a cselekmény ívével kapcsolatban hasonlóképpen kell gondolkozni, mint bármely másik zsánerben, ám akadnak olyan problémakörök, eszközök, módszerek, amelyek nagyobb hangsúlyt kapnak a fantasztikus irodalmon belül. Igyekszem elsősorban ezekre kitérni – ezúttal az írói, feladatmegoldó oldalról és nem az irodalmár, analitikus oldalról.”

Az előadás anyaga az Irodalmi boncasztalon megtalálható.

h1

Reboot

augusztus 24, 2009

Gyanítom, hogy már unjátok, de bejelentéssel érkeztem: megint újrakezdem az Ólomerdő2-t. Máskor is hosszú az útkeresés, ezúttal még hosszabb; talán feltűnőbb is, mivel a kezdetektől dokumentálom a regény elkészülését.

Ezúttal azonban nem bánom, hogy megint ki kell dobnom, amit megírtam; mert tudom, hogy az új változat helyrerántja azokat a laza eresztékeket, amik miatt az előző verziót erőtlennek éreztem. Múltkor Levin javításai kapcsán ráébredtem arra, hogy rossz nézőpontot választottam; most pedig – nem tudom, minek a hatására, talán az a sok gyakorlat és elméleti anyag, ami az elmúlt hónapokat kitöltötte, végre leülepedett; vagy mert jó könyveket olvasok* –, reggel egyszer csak belém hasított**: rossz helyen kezdtem a regényt. Bár sokszor működik, ha a történet abban a pillanatban indul, amikor az addigi stabil állapot felborul, itt valamivel később kell indítani, amikor már Emese szembesülhet a felborult állapotokkal. Read the rest of this entry ?

h1

A hétvégi előadás

július 27, 2009

A hétvégén előadást tartottam a Hungaroconon a nyers kéziratokról. A teljes szöveg ugyan nincs fent a neten (már csak azért sem, mert egy csomó mindent fejből mondtam), de a vázlat elolvasható az Irodalmi boncasztalon. Önszerkesztés, javítás, kéziratok beküldése majd könyvvé alakítása.

Most pedig szintén előadások miatt nem haladok a regénnyel; készülök a nyári írótáborra – a tananyag gerincét Damon Knight: Creating Short Fiction ímű könyve adja, azt dolgozom fel. Az Ólomerdő 2-t ugyan nem tudom olyan ütemben írni miatta, mint szeretném, de hosszú távon hasznos lesz a mostani munka.

h1

Vérgőz király és a szerkesztő

június 29, 2009

Múlt csütörtökön átugrottunk Levinhez játszóterezni, spenótot főzni és enni, valamint beszélni a regényről.

Utóbbi kiemelten fontos. Az oka a papírkosárban keresendő.

Amikor már valamit tudok a regényről – vagy novelláról –, de keresem a hozzá illő puzzledarabokat, akkor sose az első ötlet a nyerő. Se a második. Néha a harmadik sem. (Ez egyébként nem egyedül az én tapasztalásom.) Tehát kuka. Az agy először a kézenfekvőt, a sablonosat, a kiszámíthatót dobja fel, mert az a legvalószínűbb. Ugyanakkor unalmas is. Read the rest of this entry ?

h1

Karakterek és hit

május 29, 2009

Mostanság izgalmas tézis-antitézis-szintézis játékot játszunk Wyquinnel, bár leginkább a szintézisben jeleskedünk, mert alapvetően sok mindent hasonlóan látunk az írással kapcsolatban. Úgy alakult, hogy ő is most kezdi a regényét, én is nemrég kezdtem, és mindketten blogon követjük a munkát. A játék abból áll, hogy írás közben beleütközöm egy problémába vagy egy elgondolkodtató írástechnikai kérdésbe, amiről írok egy bejegyzést, aztán közben beszélünk is róla, és a végén ő is elgondolkodik rajta – és fordítva. Ebből aztán valami új gondolat sül ki, és előrelendülünk a munkánkban: én az Ólomerdő 2-vel haladok, ő pedig a Föld 2682-vel (nem és nem bírom megjegyezni ezt a számot, sajnálom).

Jelenleg a hit kérdésén töröm a fejemet, amit ő hozott fel. Read the rest of this entry ?

h1

Amikor a szereplő lázad

május 19, 2009

„… és egyszer csak életre keltek a szereplőim, én pedig követtem őket” – mondja a hipotetikus író, az ember pedig bólogat, ó, igen, ez itt a Nagy Titkok egyike, a Jel, hogy az író művész.

Frászt. Read the rest of this entry ?