h1

Egy fenékkel két lovon

március 21, 2011

Több mint egy évig nem írtam egy betűt sem a Halott sárkányhoz. Ennek több oka is volt, részben az általános és mindenre kiterjedő időgazdálkodási hiányosságom, ami csak részben fakadt abból, hogy az otthonom egyben a munkahelyem és a bölcsőde is volt. A másik ok akkor derült ki számomra, amikor múlt héten leültem átgondolni a cselekményvázlatot.
Az egy év pihentetés eltávolított az ötleteimtől annyira, hogy feltűnjön az, ami akkor elkerülte a figyelmemet: túl sok mindent akarok egyszerre.
Azt ígértem, hét év múlva visszatérek a tett színhelyére és megmutatom, mennyit változott Emese, Rabonbán és Lóna. Új és izgalmas konfliktust találtam ki, amely tovább mélyítheti a világot és új szegleteit mutathatja meg, ami összekapcsolható Rabonbán szívének visszaszerzésével. Ugyanakkor azt is meg akartam írni, mennyiben változott Emese és mitől.
Így utólag belátom, ez lehetetlen vállalkozás volt. Nem lehet hét évet kihagyni, és csak azután elkezdeni ábrázolni a változást, hacsak nem tömöm tele a könyvet flashbackekkel, amitől azonban ódzkodom. Nem lehet két markáns, és teljesen más érzelmi és lelki kifutású konfliktust egyidejűleg keverni egymással anélkül, hogy ne tűnne erőltetettnek.
Nem tudom megírni, mi történt hét év múlva.
Mert előbb azt kell megírnom, mi történt fél évvel később. Előbb még sötétebb rengetegbe kell hajszolnom Emesét, hogy aztán visszatérhessen és végre elnyerje jutalmát. Viszont ennél többet jelentős spoilerek nélkül nem árulhatok el – menet közben persze az eddigiekhez hasonlóan leírom majd a gondolataimat.
Azt nem ígérem, hogy ebből regény lesz. Valószínűleg csak egy elbeszélés vagy kisregény. De kihagyhatatlan, és még azelőtt kell mindennek megtörténnie, hogy Emese elindulna beváltani az ígéretét.
Egy fenékkel nem ülhetek két lovon. De válthatom őket.
Ez mind nekem, mind nektek megkönnyebbülés lehet: haladok végre.

Advertisements

4 hozzászólás

  1. No, örülök, hogy van valami fejlemény, és bevallom, azt sem érezném bajnak, ha a középső elbeszélés regénnyé duzzadna, és lenne egy Ólomerdő-trilógiánk. 🙂 A flashbackekkel amúgy még Martin is ódzkodott, ezért nem 5 év telt el a Kardok és a Varjak között, és Sanderson is csak X regény után mert belefogni a Stormlight Archive sorozatba, ami elmondása szerint dugig van ilyenekkel – még nem olvastam, csak hiszek neki. 😀
    Sok sikert, és jó volt látni, hogy az utolsó hozzászólás óta eltelt 1+ évet felváltotta a 3 óra. 🙂


  2. Köszi, igyekszem majd rendszeresen írni ide is. 🙂


  3. na csak azért!


  4. […] idén ez volt a téma, az önös érdeknek köszönhető: rájöttem, hogy közbe kell iktatnom a nagy folytatás előtt még egy epizódot az Ólomerdő szereplőinek életéből. Az elmúlt […]



Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: