h1

Novella az augusztusi Galaktikában

augusztus 2, 2010

Az augusztusi Galaktikában megjelenik Tükörország, búcsúzz el! című egypercesem, amit eredetileg a Rost magazinba szántam, aztán a hosszú szünetre való tekintettel úgy döntöttem, beküldöm.

Bármi, amit mondhatnék róla, túl sokat árulna el – ezért aki kíváncsi rá, kénytelen lesz elolvasni (terjedelme folytán ezt akár állva is az újságárusnál).

Reklámok

2 hozzászólás

  1. Na, én a zárójeles “javaslatnak” megfelelően olvastam el a művet, és tetszett, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy megjegyzésem (not complaint, only quibble – talán, ironikus módon, angolul érthetőbb vagyok ;)). Ez pedig a terjedelemről.
    Na szóval, ez a novella a Rostba a terjedelem miatt nem került bele, tudtommal, mert oda túl hosszú volt, ennek következtében jelent meg a Galaktikában. Valahogy ezét mintha maga a novella is két világban létezett volna… huhh, nem akarok, nem is fogok spoilerezni, így rövidre zárom.
    Egyrészt létezik nálam ez a novella, mint egy Rost-tag, és ott benne is van az első négyben (ugye rangsoroltam az első hármat idestova egy éve, ez is melléjük kerül).
    Másrészt létezik úgy is, mint Rost-szökevény, és, ironikus módon nekem pont a terjedelemmel van egy kis problémám: az alapötlet nagyon jó, olyannyira, hogy örültem volna, ha egy kicsit több tere van kibontakozni. Ismerjük meg a szereplőket, akikről szól, hogy nagyobbat üssön. A Rostnál ott volt a terjedelmi korlát, és ez egy jópofa halotti csendélet (ekkora képzavart!), de mindamellett, hogy nem kicsit tetszett, nem kevés hiányérzet maradt bennem.
    Na most itt jön az, hogy Nekem is nagy a pofám, mert nem fizettem érte, a Galaktika talán rám is uszít négy markos űrbrávót, hogy verjenek laposra. Másodszor számtalan egyperces sci-fi novella van, és amikhez nekem szerencsém volt, ez határozottan a legjobbak közé tartozik.
    Viszont a szubjektív élményem akkor is az volt, hogy “jó, jó, de ennél még többet!” Biztos meg volt az oka annak, hogy miért ekkora ez a novella (ekkora hely volt rá, etc.), és nem is akarlak bántani, de olyan volt ez, mint egy kóstoló egy ételből, ami nagyon finom, de legalább kétszer-háromszor akkora adag kell, hogy elzavarja az éhséget.
    Jó, persze, nem szép dolog, hogy a Rostba túl hosszú volt, én meg azt hozom fel, hogy számomra meg túl rövid volt. Kicsit olyan, mintha azt mondanám, “fish out of water”, pedig nem állt szándékomban. De akkor már legyen a kúszógéb, ami kint van a vízből, de köszöni szépen, jól érzi magát. Sőt, legyen kúszógébics, ami emellett repül is, csak hogy teljes legyen a képzavar. 😀
    De az ötlet nagyszerű, az atmoszférára sem lehet egy rossz szavam, így ezt a bejegyzésemet is le lehet rövidíteni az egyszeri ebédelő jómunkásember megjegyzésére: “Ebből, még!”


  2. Köszi a visszajelzést!
    A helyzet az, hogy az egyperces nagyon más, mint a “szokványos” novella, mind hatását, mind lehetőségeit tekintve. A cél az volt, hogy írjak egypercest (ez az, ami első nekifutásra nem sikerült a Rostba) – és addig forgattam az ötleteket, míg nem találtam olyat, amit be tudtam sűríteni 4K-ba.
    Nem igazán tudom (most már) elképzelni, hogy ennél hosszabb terjedelemben megírjam ezt az ötletet, mert az egész egy szituáció és egy érzés megragadása – minden egyéb hígítaná, vagyis inkább: megváltoztatná. Ugyanezt az érzést meg lehetne fogni hosszabban, karakterekkel, világábrázolással, no de miért írnám meg hosszabban, ha így, koncentráltan is megvan?
    Talán majd akkor, ha tudok mást és többet mondani erről a szituációról a novellában látottakon kívül. 🙂



Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: